A Szegedi Regionális Hulladékkezelő Központ (a továbbiakban: hulladékkezelő) Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén, külterületen a városközponttól 9 km-re, a lakott terület határától kb. 3 km-re északra fekszik.
Címe: 6728 Szeged, Komposztáló út 6.
A hulladékkezelő létesítményei a Szeged és Sándorfalva között futó 4519 sz. műúttól K-re 500-1300 m-es távolságban helyezkednek el.
A korábban a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. üzemeltetésébe tartozó hulladékkezelőt a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 2016. évtől kezdődően üzemelteti.
A dél-alföldi térségben keletkező települési szilárd, nem veszélyes hulladék ártalommentes elhelyezése (TEÁOR’08 38.21 nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása) a hulladékkezelőn történik mely telephelyen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet 2. sz. melléklet 5.4 pontja szerinti hulladékkezelési tevékenységet folytatunk (nem inert hulladéklerakó üzemeltetése 10 t/nap kapacitáson felül, vagy 250.000 tonna teljes befogadó kapacitáson felül).
Az egységes környezethasználati engedély alapján a hulladékkezelőre beszállított, elkülönítetten gyűjtött, hulladékok előkezelésen/kezelésen esnek át, a tovább nem hasznosítható hulladékok a környezetvédelmi előírások figyelembe vételével deponálásra (ártalommentes elhelyezésre) kerülnek.
Társaságunk a hulladékkezelőre beérkező inert hulladékokat az Építési-, bontási hulladék feldolgozó üzemben, a zöld hulladékokat a Komposztáló üzemben, a csomagolási hulladékokat a Válogató üzemben kezeli, mely kezelések eredményeként termék, technológiailag hasznosítható, illetve hasznosításra alkalmatlan másodlagos hulladék keletkezik.
Megnevezés | HRSZ. | Cím | KTJ |
Regionális hulladéklerakó Lerakó I.(depónia) |
01207/28 | 6728 Szeged, Komposztáló út 7. | 101 616 697 |
Regionális hulladéklerakó Lerakó II.(1.kazetta) |
01207/124 | 6728 Szeged, Komposztáló út 7. | 102 940 698 |
Válogató üzem | 01207/75 | 6728 Szeged, Komposztáló út 6. | 100 303 347 |
Integrált mechanikai-optikai kezelőmű | 01207/75 | 6728 Szeged, Komposztáló út 6. | 102 932 534 |
Építési és bontási hulladék feldolgozó üzem | 01207/84 | 6728 Szeged, Komposztáló út 14. | 101 946 365 |
Biogáz hasznosító üzem | 01207/85 | 6728 Szeged, Komposztáló út 16. | 101 946 354 |
Komposztáló üzem | 01207/86 | 6728 Szeged, Komposztáló út 18. | 101 946 343 |
RO víztisztító üzem | 01207/87 | 6728 Szeged, Komposztáló út 9. | 101 946 398 |
Kezelőtér / Tárolótér | 01207/88 | 6728 Szeged, Komposztáló út 12. | 102 474 632 |
Üveg-, és fémhulladék gyűjtőhely | 01207/88 | 6728 Szeged, Komposztáló út 12. | 102 474 632 |
Társaságunk a közszolgáltatással nem érintett hulladékok esetében a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya által kiadott, hatályos, egységes környezethasználati engedélyében foglalt hulladékok átvételére jogosult.
Lakossági ügyfeleink, Közületi partnereink a Szegedi Regionális Hulladékkezelő Központ üzemegységeinek, lerakóhelyeinek, szolgáltatásait, néhány kivételtől eltekintve, a mindenkor hatályban lévő (weblapon közzétett) díjszabás megfizetése mellett, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 10. §-ában, a jogalkotó által, meghatározott előírásoknak való megfelelés esetén (alapjellemzés és megfelelőségi vizsgálat megléte) vehetik igénybe.
Állandó, közületi, partnereink számára „Hulladékelhelyezési-szerződés” megkötése mellett lehetőséget biztosítunk az elhelyezési díj átutalással történő kiegyenlítésére.
Regionális Hulladékkezelő Központban érvényben lévő hulladék-elhelyezési díjait az ÁRAINK MENÜPONT alatt megtekintheti.
Amennyiben a mérlegházba dolgozó, illetve minősítő munkatárs félrevezetése / vagy figyelmeztetéseik figyelmen kívül hagyása révén kerül veszélyes hulladék a hulladékkezelő valamely üzemegységébe, a Beszállító anyagi felelősséggel tartozik a környezeti veszélyeztetés elhárításáért.
Az ISPA/KA támogatásból épült Szeged, Sándorfalvi úti 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szerinti B3 típusú települési szilárd hulladéklerakó a 2007-ben lezárt, rekultivált korábbi depónián található. A korábbi depónia 1984-től üzemelt.
A lerakó főbb műszaki jellemzői:
A bővített válogató csarnok alapterülete: 2870 m2.
A bővített rendszer kapacitása 2,5 tonna/üzemóra
A lakossági szelektív hulladékgyűjtés keretében begyűjtött sárga edényes szelektív hulladék, illetve a gyűjtőszigeteken, hulladékgyűjtő udvarokban begyűjtött szelektív hulladék (műanyagok, papír, fém az üveg kivételével) a mérlegelést követően, a hulladék fizikai megjelenési formája miatt „ömlesztve” kerül átmeneti tárolásra a válogatócsarnok épületében.
A hulladék a zsákfeltépőbe, majd szállítószalagra kerül, amely a ballisztikus szeparátorra továbbítja a hulladékot.
A ballisztikus szeparátoron áthaladó hulladék, melynek feladata, hogy a feldolgozandó hulladékot fajsúlyuk és formájuk alapján egyidejűleg válassza szét (2D/3D), egy ferde felületű, több hosszanti részből álló rázóasztal segítségével a lejtő aljára a nehezebb „gurulósabb”, másik végére pedig a könnyebb „laposabb” anyagot válogatja.
A könnyebb anyagokat a lejtőn felfelé kényszeríti, míg a feladattal megbirkózni nem tudó rész az emelkedő alján esik le.
Felhordó szalag segítségével jut tovább a hulladék az optikai válogató rendszerbe, amellyel az előre beprogramozott anyagokat tudjuk szétválogatni (Pl.: PET, társított italos doboz, stb.).
Ezek után kerül a már előválogatott hulladék a válogató szalagra, ahol megtörténik a kézi válogatás az előre meghatározott tiszta, újrahasznosítható anyagfajtákra.
A szalag végén helyezkedik el mágneses leválasztó, amely a mágnesezhető fémek leválogatását végzi el.
A leválogatott hulladékok a válogató kabin alatt elhelyezkedő, úgynevezett „boxokba” kerülnek. Egy-egy box megtelte esetén, az abban felhalmozott, már homogén anyag, munkagép illetve kézi erő segítségével a bálázó gép felhordó szalagjára, majd onnan a bálázó gépbe kerül.
A válogatást nem igénylő (homogén) hulladékok (karton, újságpapír gyűjtő akcióból származó papír, ipari termelésből származó papír) közvetlenül a bálázó gép felhordó szalagjára, majd a bálázó gépbe kerülnek.
Az elkészült bálák mérlegelés és minősítési folyamata után tárolásra kerülnek a csarnokban, vagy az az előtti területen, egy 15 m x 25 m alapméretű (375 m2) fedett bálatároló sátorba.
Még egy azonos méretű bálatároló sátrat is kialakítottunk a hasznos hulladék megfelelő tárolására a hulladékkezelő központ északkeleti oldalán.
A kezelést, előkezelést nem igénylő hulladékok fogadása, tárolása szintén a válogató csarnok előtt, egy betonozott felületen, frakciónként történik.
A térségben a lakossági, közterületi, mezőgazdasági, kertészeti erdészeti tevékenységből származó zöld hulladék, a városi szennyvíztelepen keletkező víztelenített stabilizált szennyvíz-iszap, szennyvíztelepen keletkező víztelenített szennyvíziszap kezelése és újra hasznosítása érdekében egy zárt bokszos komposztáló telep valósult meg a szükséges csarnoképületekkel, berendezésekkel, anyagmozgató gépekkel együtt.
Az üzem teljes területe 26.000 m2, kapacitása 47.203 t/év a hatályos egységes környezethasználati engedélynek megfelelően.
A létesítmény három – H alakban összeépített – csarnokban nyert elhelyezést 6000 m2 területen.
Mindhárom csarnok nagy fesztávú, acélpilléres, egyedi acél rácsos tartó zsaluzatú szerkezet, melynek homlokzatképzése és héjazata Lindab trapézlemezzel történt.
A hulladékkezelő területére beérkező építési-bontási hulladék az Építési-, bontási hulladék feldolgozó üzembe kerül, ahol mechanikai kezelést követően típusvizsgálati bizonyítvánnyal rendelkező termék, illetve hasznosításra alkalmatlan másodlagos hulladék keletkezik belőle.
A kezelőterület területe 2012-ben 3.500 m2-el betonburkolattal kibővítésre került.
A kezelhető hulladékok mennyisége folyamatos üzem mellett 1 műszakban 61 000 t/év
A beérkező építési törmelék a burkolt kezelőterületen, fajtánként elkülönített halmokban, ömlesztve kerül tárolásra.
Az üzemben egy úgynevezett pofás törő (mérete: 800 mm x 550 mm) üzemel, mely alkalmas az építési, bontási hulladékok feldolgozására, külső energiaforrástól függetlenül.
A berendezés névleges kapacitása 50 t/h.
Az anyagfeladás kanalas rakodóval, illetve szállítószalaggal történik, az összetört anyagot oldalperemes szállítószalag továbbítja.
Az összetört és osztályozott törmelék támfallal körülvett „bunkerben” kerül frakciónként elhelyezésre.
Az üzemben három méretű aprított követ állítanak elő, mely kitűnő alapanyag az építőipar számára útépítéshez és betonadalékként.
0-16mm 16mm-32mm 32mm felett
Depóniagáz hasznosító rendszer esetén meg kell különböztetni a lezárt lerakó és a jelenleg működő lerakó biogáz gyűjtését és hasznosítását.
A gyűjtő vezetékek terepszint felett kerülnek elhelyezésre, 0,2 %-os eséssel, így víztelenítő funkciót is ellátnak. A telepített gyűjtővezeték hossza: 430 m.
A hulladéklerakó központban keletkező gáz összetétele az adott bomlásban lévő szerves anyag összetételétől és a bomlási állapottól függően változik.
A biogáz üzem területére illetékteleneknek belépni tilos, az üzem 24 órás felügyelete biztosított!
A csurgalékvíz-, és szennyvíztisztító telep egy több rekeszből álló, vasbeton műtárgy és a hozzátartozó acélszerkezetű vázra szerelt üvegtáblás felépítményű épülettel.
A műtárgy működése egy eleveniszapos, élő (növényi gyökér) biofilm-hordozókkal intenzifikált, kaszkádrendszerű, biológiai tisztítási technológián alapul.
Szennyvíztisztítási kapacitása: Q= 120 m3 / nap, Qh = 5 m3 /óra.
Csurgalékvíz tározó nem létesült.
Az üveghulladék gyűjtésére szolgáló terület kb. 300 m² betonozott térrész ideiglenes támfallal körbehatároltan, a fémhulladék gyűjtésére szolgáló terület pedig kőzúzalékkal felszórt kb. 450 m² terület
A hasznosításra szánt anyagokat szerződött partner szállítja el, és olyan kezelőnek kerül átadásra, aki nagyobb mértékben tudja a hulladékot hasznosításra (újrafeldolgozásra) előkészíteni, mint Társaságunk.
Üveghulladék gyűjtőhely:
Az üveg gyűjtő helyen kerül elhelyezésre a szelektíven gyűjtött csomagolási üveg hulladék.
Ezek túlnyomó többségét A Társaság szállítja be a gyűjtőszigetekről, hulladékudvarokból, mint Közszolgáltató, azonban lehetőség van az ügyfelek által beszállított hulladékok fogadására is.
Fémhulladék gyűjtőhely:
Az úgynevezett lakosságtól begyűjtött, nagy darabos, fémhulladékok túlnyomó többségét a Társaság szállítja be a hulladékudvarokból, mint Közszolgáltató, azonban lehetőség van az ügyfelek által beszállított hulladékok fogadására is.
Ezen túlmenően pedig itt kerül elhelyezésre az ÉBH-üzem tevékenységes során, kezelési/hasznosítási technológia révén, másodlagos hulladékként megjelenő fémhulladékok.
Az itt elhelyezett hulladékok évente többször, fajtánként eltérő gyakorisággal (az összegyűjtött mennyiség gazdaságos szállíthatóságától függően havonta-fél évente) kerül elszállításra.
A térségben keletkező nem veszélyes települési szilárd hulladék a hatályos jogszabályok megfelelő módon történő kezelése (előkezelése) csak a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésével volt megvalósítható.
A korszerű hulladékkezelési technológiák kiépítésére a KEHOP-3.2.1-15-16-00006 azonosítószámú projekt részeként került sor, így létesült integrált mechanikai-optikai kezelőmű, és a hozzá kapcsolódó biológiai stabilizáló komposztáló tér.
Cél a közszolgáltatás keretén belül begyűjtésre kerülő kevert települési hulladékok (azonosítási szám 20 03 01) és lomhulladékok (azonosítási szám 20 03 07) mechanikai és optikai szeparációs eljárásokkal történő szétválasztása során a vegyesen gyűjtött hulladék anyagában hasznosítható összetevői (műanyagok, kompozit anyagok, vas és nem-vas fémek), és az energetikai hasznosításra alkalmas, magas fűtőértékű frakciók (RDF) leválasztásra kerüljenek.
További cél, hogy a teljes hulladékáramtól elkülöníthetők legyenek a biológiai stabilizálásra alkalmas frakciók, amelyek az új hulladékkezelő csarnok melletti komposztáló téren egy nyitott rendszerű forgatásos táblaprizmás technológiával történő előkezelést követően a depóniára kerüljenek lerakásra.
Az új hulladék-előkezelő mű épületei, létesítményei:
Technológia
A technológia működtetésének célja a lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségének, illetve a hulladék szerves anyag tartalmának csökkentése előkezeléssel.
Az új hulladékkezelőmű a vegyesen gyűjtött hulladékok anyagában hasznosítását is részben biztosító kezelőmű.
A technológia szenzoros szeparátorokkal, optikai módszerek alkalmazásának segítségével biztosítja a papír, műanyag, italoskarton hulladékok leválasztását, mágneses szeparátorokkal pedig a fémhulladékok leválasztását.
A maradék hulladékok légszeparálásával és utóaprításával energetikai hasznosításra alkalmas frakciók állíthatók elő (RDF), melyek erőművekben, cementgyárakban, hulladékégetőkben használhatók fel, biztosítva a hulladéklerakástól történő eltérítést.
A kezelőmű a leválasztott papír, fém, műanyag, italoskarton és fém frakciók minőségbiztosítási célú utóválogatására alkalmas kézi válogatóhelyekkel került kiépítésre.
A vegyes hulladékok kezelését követően fennmaradó műszakokban az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok előválogatását is képes ellátni az új kezelőmű, ezért integrált (vegyesen és szelektíven gyűjtött hulladékok kezelésére is alkalmas) létesítménynek minősül.
A vegyes települési hulladék a fogadó térben kerül kiürítésre. A hulladékot homlokrakodó segítségével juttatjuk az előaprító gép garatjába.
Előaprító
Az aprítógép kommunális hulladék feldolgozására képes hengerműves aprítógép. Feladata a zsákban vagy ömlesztve gyűjtött hulladék aprítása, fellazítása, a zsákok felbontása, a darabos hulladék aprítása maximum 200 x 200 mm-es méretre. Az aprító rendelkezik központi kenőrendszerrel. Az előaprító állítható fésűs rendszerrel szerelt, védelemmel ellátott az idegen anyagokkal szemben.
Az előaprított hulladék szállítószalag segítségével kerül a mágneses szeparátorra.
Mágneses szeparátor
A feldolgozó rendszer további elemeinek védelmére, a mágnesezhető fémek leválasztására alkalmas egység. Az elektromágnes teljesítménye 4 kW. A berendezés a dobszitára felhordó szalag fölött van elhelyezve. A felhordó szalag mágnesszalag alatti vázszerkezete, illetve a leadó garat nem mágnesezhető fémből készült. A vas tartalmú anyagok szállítószalag segítségével kerülnek tároló konténerbe. A vas-mentes hulladék ezután a dobrostába kerül.
Dobrosta
Feladata a fellazított hulladék méret szerinti szétválasztása. 80 mm-es szitával különválasztjuk a 80 mm alatti-, és feletti méretű hulladékot. A 80 mm alatti hulladék kitároláshoz két darabos konténerállást építettek ki azért, hogy a konténerek megtelése után az átállás a másik konténerre automatikusan működjön, a konténerváltás ne okozzon időkiesést.
A dobrosta porelszívó szűrő rendszerrel van ellátva, melyhez a P1 pontforrás tartozik.
A 80 mm feletti hulladék szállítószalag segítségével a légszeparátorra kerül.
Légszeparátor
Feladata a hulladék fajsúly szerinti szétválasztása. A feldolgozási munkapont, az elválasztási fajsúly állíthatósága érdekében változtatható a légáram és a fúvóka pozíciója. A berendezés saját, zárt rendszerű porleválasztóval rendelkezik. A porleválasztás nem okoz szennyező pontforrást. A leválasztott „nehéz” anyagot kitároló szalaggal külső konténerbe továbbítják. A konténertöltés szintérzékelőkkel automatizált. A könnyű fajsúlyú hulladékok szállító szalag segítségével a ballisztikus szeparátorra kerülnek.
Reverzálható szalag
Abban az esetben, ha az optikai szeparátorokat ki akarjuk kerülni, akkor irányváltással közvetlenül a PVC kiválasztó optikára, utóaprítóra kerül a hulladék.
Ballisztikus szeparátor
Feladata a 3D-s, alakos és a 2D-s, lapos hulladékdarabok szétválasztása, valamint a hulladékáramban még megmaradt apró szemcséjű hulladék elválasztása. Az apró hulladék a rázó lapokon lévő lyukakon áthullva szállítószalag segítségével külső konténerbe kerül.
A 2D-s hulladék a ballisztikus mozgatás miatt a gép felső részére kerül, szállítószalag segítségével jut a 2. számú optikai szeparátorra.
A 3D-s hulladékot a gép alsó részéről továbbítják az 1. számú optikai válogatóra.
Működési leírás:
Az előaprított anyag kerül a három frakciós szeparátorra. Az optimális anyagszétválasztást a szitaelemek mozgása révén érjük el.
Az elemek végén excenter tengely van szerelve. A rotációt az elemek kör formájú mozgása adja. Az alul betáplált anyagból a körkörös mozgás miatt a könnyű anyag felfelé, a nehéz frakció lefelé vándorol.
A szeparátor emelkedési szögét lehet emelni, illetve süllyeszteni. Ezzel a megoldással az osztályozási tartományt 50-100 kg/m3 között állíthatjuk be. A nehéz frakció így 200-300 kg/m3 lesz.
Szétválasztás három frakcióra
A könnyű frakció puha, lapos, vékony részekből áll. A rázás, feldobás és forgatás a szitálás miatt megtisztított, égetésre alkalmas anyagokat választja szét: műanyag fólia, műanyag zsákok, papír, kartonpapír, textil. Ezeket az anyagokat a szitaelemek felfelé szállítják.
A nehéz frakció kemény, gördülő anyagokból áll: kő, fa, kemény műanyag, elektromos részek, fémek, üveg. Ezek a frakciók a szitaelemeken lefelé gurulnak, alul gyűlnek össze. A szitaelemeken lyukak vannak, melyek mérete 30 mm. Ez a megoldás segíti az esetleg bennmaradt porszerű anyag leválasztását.
Optikai szeparátor
Optikai kiválasztással működő pneumatikus leválasztású szeparátor – 1 db NIR-szín szerinti válogatásra alkalmas, érintőképernyős vezérléssel rendelkezik. VPN rendszerű távkarbantartásra alkalmas a gép.
A NIR szenzornak a teljesítménye úgy van méretezve, hogy a szalag nagy, akár 4 m/másodperces sebessége esetén is teljes egészében, kimaradó foltok nélkül be tudja szkennelni a teljes szállítószalag felületét. Méterenként legalább 80 000 szkennelési pont/másodperc-, a teljes szállítószalag szélességének folyamatos letapogatása-, valamint a pozitív és negatív válogatás lehetősége biztosított.
Az optikai válogatók (optikai elven működő szeparátorok) gyorsító szalagján a hulladékáram egyenletes eloszlását biztosítják a megfelelően méretezett terelő kúppal. Az optikai válogatókkal egy szerkezeti egységet képeznek az egyenletes eloszlást biztosító berendezés, illetve a gyorsító szalag között.
A szalagon érkező leválasztandó hulladékot érzékeli a vezérlő egység, és a megfelelő helyeken lévő levegő fúvókáknak ad jelet, hogy fújja át a kiválasztott anyagot.
Feladata a ballisztikus szeparátor által leválasztott 3D-s hulladékból kiválasztani a PET palackokat. A leválasztott PET anyagokat a kézi utóválogatóba továbbítja.
A maradék anyag az Opt.3. berendezésre kerül.
Feladata a 2D alakú, lapos hulladék szétválasztása papírra és egyéb anyagra. A leválasztott papírt a kézi utóválogatóra kell továbbítani.
A maradék anyag az Opt.4. válogatóra kerül.
Feladata az Opt.1. válogatón áthaladó alakos, nem PET anyagú műanyagáramból a HDPE, PP anyagok leválasztása.
A leválasztott anyagot a kézi utóválogatóra, a maradék anyagot az Opt.4. felé továbbítjuk.
Feladata az optikai válogatók maradék anyagából az RDF-be nem keverhető, pl. klór tartalmú anyagok leválasztása.
A leválasztott anyagot konténerbe, a maradék anyagot a reverzáló szalagra továbbítja.
Kézi utóválogató
A kézi utóválogató fülke, 3x4 állással rendelkezik, hőszigetelt szendvics panelekből készült felépítmény. Hűtő-fűtő funkcióval ellátott klíma berendezés biztosítja a megfelelő hőmérsékletet.
Az utóválogató feladata az optikai válogatók által előválogatott anyagok további tisztítása az elvárt tisztasági fok elérése érdekében.
A válogatott anyagok egymástól elválasztott rekeszekbe kerülnek, amelyekből homlokrakodó segítségével a bálázó szalagra tolják a szeparált hulladékot.
A bálázó szalag juttatja a bálázógépbe a hulladékot, ami bálákba préseli össze a homogén frakciókat.
Reverzálható szalag
Feladata az RDF alapanyag továbbítása az utóaprító gépre, vagy aprítás nélküli továbbítása a bálázó berendezésre.
Mágneses szeparátor 2.
Az utóaprító védelme érdekében beépítésre került még egy mágneses szeparátor.
Az elektromágnes minimális teljesítménye 4 kW. A technológiai egység az utóaprítóra felhordó szalag fölé került elhelyezésre. A felhordó szalag technológiai egység alatti vázszerkezete, illetve a leadó garat nem mágnesezhető fémből készült.
Utóaprító
Az utóaprító feladata a megfelelő fűtőértékű anyagok olyan méretű aprítása, mely megfelelő a hőerőművek elvárásainak (30, illetve 50 mm-es méretre).
Az RDF alapanyag aprítására szolgáló aprítógép, cserélhető rosta betétekkel rendelkezik.
A finomaprító szerkezeti elemei:
Az adagoló rendszer hidraulikus rendszerű. A hidraulikus tolólap az aprítandó anyagot sűríti, így biztosítja az aprítás hatékonyságát.
A lassúfordulatú rotoron vannak a vágókések, az aprítógép vázán vannak az ellenvágó kések. Az álló és a forgó kések végzik az aprítást. Az apríték nagyságát a rotor kerületén lévő szita mérete határozza meg.
Az ellenvágót egy csavarozott tartó tartja. A vágás távolságát a rotoron lévő kések és az ellenvágók között kézzel kell beállítani, egy egzakt helyzetnek és a minimális vágótávolságnak megfelelően.
Az aprított RDF kitároló szalaggal a tárolótérbe kerül.
Bálázógép
A vertikális bálázógép feladata a kézi utóválogatás után fajtánként továbbított anyagok bálázása, illetve irányváltással az RDF alapanyag utóaprítás utáni bálázása.
A bálázó folyamatos működésre alkalmas automata bálázó, töltőgarat nyílása 200 x140 cm méretű, a préselési erő 1300 kN. A gép által készített bála méret 100 x 120 cm, hossza beállítható.
A bálázó gép virbulátorral és perforátorral van felszerelve.
A bálák legyártását követően történik az elkészült bálák mérlegelése és egyedi azonosítóval történő ellátása.
Gépek vezérlése
Az összes telepített gép rendelkezik önálló vezérléssel, kapcsolószekrénnyel, minden egység önállóan is indítható, leállítható.
A telepített PLC alapú központi vezérlő minden egyes beépített berendezés működésének összehangolását megvalósítja.
A vezérlés rugalmasan megváltoztatható, a feldolgozandó hulladék összetételétől függően szabadon átállítható.
A kezelő felületen grafikusan kell jeleníteni a berendezések üzemállapotát, a feldolgozási folyamat sémáját.
A központi számítógépen megjeleníthető és tárolható az egyedi berendezések minden érzékelt üzemeltetési adata.
A központi vezérlés akusztikus és optikai jelzésekkel tart kapcsolatot a mobil gépek (rakodógépek) kezelőivel.
Hiba esetén automatikusan leállítja a hiba keletkezése előtti gépegységeket, de a mögöttes rendszert üresre járatja.
A vészleállító rendszer információt adj a központi panelen, hogy melyik vészleállító lett aktiválva.
Szerviz üzemmódban a szállító szalagokat egyesével el lehet indítani.
Teljes rendszer működtetése:
Komposztáló tér
Az MBH üzemhez kapcsolódik egy 6.500 m2 alapterületű biológiai stabilizáló komposztáló tér, amely évi 15-20.000 t szerves anyag előkezelésére alkalmas.
Előre láthatólag a feldolgozott hulladékmennyiség 1/3-t stabilizálni, 2/3-át ártalmatlanítani szükséges.
A mechanikai és optikai szeparációs eljárásokkal előkezelt hulladékáramtól elkülönítésre kerülnek a biológiai stabilizálásra alkalmas frakciók, amelyek a komposztáló téren, egy nyitott rendszerű forgatásos táblaprizmás technológiával történő előkezelést követően a depóniára kerülnek lerakásra.
Az üzem technológiai szempontból, kapacitásának felső határáig alkalmas továbbá 15-ös főcsoportú hulladékazonosító kód alá tartozó input hulladékok fogadására a Társaság szelektív válogatóművét érintő havária esemény bekövetkeztekor, illetve feldolgozó kapacitásának kimerülése esetén, e hulladékok tekintetében az output hulladékok kódja megegyezik a válogatóműnél engedélyezettel.
Társaságunk a 15-ös főcsoportú hulladékazonosító kód alá tartozó output hulladékok tekintetében bejáratott hasznosítói hálózati kapcsolattal rendelkezik.
Depónián történő elhelyezésre a 15-ös főcsoportba tartozó hulladékok tekintetében nem kerül sor.
Hasznosító partnerek az output oldalon megjelenő 19-es főcsoportba tartozó szelektált frakciók hasznosításra történő átvételét, az átvételt megelőző minőségi követelményeknek való megfeleléstől teszik függővé, a hasznosításra minőségi kifogás miatt nem átadható hulladékok a depónián kerülnek ártalmatlanításra.
Az input oldalon megjelenő 19 12 10 és 19 12 12 HA kódú hulladékok a Társaság válogató művéből származó magas fűtőérték tartalmú másodlagos hulladékok, amelyek további kezelés után az output oldalon hulladékazonosító kód módosulása nélkül jelennek meg.
Az üzem működtetése során Társaságunk 15 % anyagveszteséggel számol.
A KEHOP-3.2.1-15-16-00006 azonosítószámú projekt részeként kialakításra került egy fordított ozmózis elvén (továbbiakban: RO) működő zárt rendszerű víztisztító berendezés a Szeged 01207/88 hrsz.-ú területen.
Ebben a zárt rendszerű tisztító műben kerül előkezelésre, folyamatos üzemvitel mellett, a Regionális Hulladékkezelő Központ területén keletkező csurgalék, csapadék, és résfalvizek a jelenleg hatályos, egységes szerkezetű vízjogi üzemeltetési engedély alapján.
A beérkező vizekből a homokszűrőn és a több fokozatú membránszűrőn áthaladva szűrletvíz (tisztított víz vagy permeátum) és koncentrátum keletkezik.
Tisztítási folyamat:
Nyersvíz előkezelés
Első RO fokozat
A lebegőanyag eltávolítását követően, az összes fő paraméter (hőmérséklet, nyomás, vezetőképesség és hidraulikai átfolyás) önműködő ellenőrzése mellett a csurgalékvíz a membrán modulokba érkezik, ahol a szennyeződések túlnyomó része eltávolításra kerül.
A fordított ozmózisú rendszer első lépcsője a Csurgalékvíz Lépcső.
Az első lépcső tisztított vize (szűrlet vagy permeátum) közvetlenül a második RO lépcsőre kerül, amit Permeátum Lépcsőnek nevezünk.
Az első lépcső koncentrátuma hulladékvíznek minősül, mely egy koncentrátum tároló medencében kerül elhelyezésre.
Második RO fokozat
A második RO fokozaton a rendszer az RO2 előtti nyomást igyekszik állandó értéken, 1,35 bar körül tartani.
A fordított ozmózishoz szükséges nyomást a booster szivattyú biztosítja.
A kihozatalt 90% körül tartja fojtószelep segítségével.
Az RO-2 permeátuma megfelelő vízminőség esetén a permeátum tartályba kerül, nem megfelelő vízminőség esetén egy szelep nyitásával a CIP-tartályba, majd hulladékvízként kiadásra kerül.
Az RO-2 koncentrátumát visszairányítják a homokszűrők elé szelep segítségével, ezzel javítva a rendszer összeskihozatalát.
Lehetőség van az RO-2 koncentrátum CIP tartályba irányítására is.
Permeátum (tisztított víz) utókezelés
A kibocsátani kívánt tisztított vízből történő mintavételre a konténer belső részén, annak közepén található mintavételi csap szolgál (EOV X: 107 777, EOV Y: 734 305) elsődlegesen, ugyanakkor a berendezés több pontján lehetőség nyílik a vízminőség ellenőrzésére.
Az elfolyó permeátum minőségének ellenőrzésére az alábbi mintavételi helyek alkalmasak:
Permeátum elvezetés:
A csurgalékvíz tisztító berendezésből kiadott tisztított víz (szűrletvíz vagy permeátum) az 50 m3 hasznos térfogatú földalatti vasbeton tároló tartályba kerül.
A tározóból a szűrletvíz gravitációs kivezetéssel a burkolt árokba kerül, majd tovább halad a Rózsa tanyai csatorna 0+757 km sz.→ Fertő-Szikhalmi csatorna 0+985 km sz. → Baktó MÁV melletti csatorna 1+600 cskm sz. →Szillér-Baktó-Fertői főcsatorna 6+640 cskm sz. →Tápéi főcsatorna 0+058 cskm sz. → Tápéi szivattyútelep →Tisza folyó 174,75 fkm felé.
Elvezetendő tisztított víz mennyisége: max.90m3/nap (1,15 l/s)
A permeátum portalanításra, locsolásra nem felhasználható!
A permeátum felszíni vízbe (Rózsa tanyai csatorna) való bevezetésének környezeti hatásait ellenőrizni kell a bevezetési pont feletti és alatti, felszíni vízből történő, vízminták akkreditált laboratóriumi vizsgálatával.
Ehhez meghatározott mintavételi helyek:
Felszíni vízminta-vevőhely a bevezetés feletti helyen:
Felszíni vízminta-vevőhely a bevezetés alatti helyen:
Koncentrátum elvezetés:
A víztisztítási folyamat során keletkező koncentrátum egy 400m3-es koncentrátum tárolóba kerül, mely a továbbiakban tartálykocsival, tengelyen kerül felszállításra, a depóniára.
A koncentrátum-tároló a korábbi élőgépes tisztító mű iszapágy tárolójából került kialakításra úgy, hogy a 4 rekeszes vasbeton műtárgyat HDPE fóliával bélelték ki.
Tisztítórendszer (CIP)
A fordított ozmózis folyamat során a nagy nyomás következtében a membránokon szennyezőanyag lerakódások keletkeznek, melyeket időnként el kell távolítani a hosszútávú hatékonyság, és működőképesség érdekében.
Ezzel az úgynevezett CIP-rendszerrel az RO-1 és RO-2 fokozat membránjai savas vagy lúgos kémhatású vegyszerrel tisztíthatók.